Hódító Vilmos

Vilmos Normandia hercege volt, majd pedig I. Vilmos néven ő lett Anglia királya. Legyőzte és megölte az utolsó angol-szász királyát Angliának a Hastings-i csatában. Vilmos 1028 körül született Normandiában, I. Robert Normandia hercegének törvénytelen gyermekeként. Ennek következtében úgy ismerték, mint Fattyú Vilmos. Édesapja halálakor törvényes örökössé tették, így követhette apját a trónon, mellette pedig nagybátyja uralkodott régensként. 1042-ben már elkezdett egyre több hatalmat maga irányítani. 1046-tól és 1055-ig több főúri lázadást is le kellett vernie. Vilmos politikai és katonai sikerei hozzájárultak, hogy házasságra tudjon lépni Matildával. Amikor 1066-ban Edward Anglia királya meghalt, Harold-ot koronázták meg. Vilmos viszont azt állította, hogy Edward, távoli rokona, 1051-ben neki ígérte az angol trónt. Ennek következtében 1066-ban Vilmos Angliába ment. Csatájukban Harold életét vesztette és serege is elbukott. Ennek következtében 1066-ben Vilmost királlyá koronázták Westminster Abbey-ben. Uralkodásának első évét határainak biztosításával és hatalmának megerősítésével töltötte. Az ő nevéhez köthető Anglia földbirtokkönyve, más néven a Domesday Book. Mind emellett úgy is nevezték győzelmei miatt, mint Hódító Vilmos.

Kategória: